Fénylő ünnep

Miért állítunk karácsonyfát?

Grandpierre Atilla csillagász, zenész és magyarságkutató – aki ezen eszmefuttatásom legfőbb ihletője – vitatja, hogy csupán pár száz éves szokásról volna szó:
“Az első feljegyzés 1539-ből származik a karácsonyfa felállításáról, Strasbourgból. Az 1600-as években vált egyre népszerűbbé, legalábbis német nyelvterületen. A legenda szerint a nagy reformátor, Luther Márton volt az első, aki gyertyát helyezett el a karácsonyfára. Magyar területre német közvetítéssel jutott el.” Népszabadság
Grandpierre Atilla Karácsony című előadásából megtudhatjuk, hogy az ősi ember a csillagokat figyelve tájékozódott a természet rendjének változásairól. A téli napforduló idején istenéért: a haldokló Napért aggódó közösség hatalmas máglya meggyújtásával adta tudtul az Univerzumnak együttérzését, és várta a fény megszületését: a Napfiú világra jöttét. Ezek helyszínei voltak a kőkörök. A mai ember számára felfoghatatlan jelentőségű építmények ezek, melyeknek mérete mellett sem tudunk közömbösen elmenni. Az idő múlásának templomai ezek az építmények, melyek közül legismertebb a Stonegenge. Kevesen tudják, hogy a Kárpát-medence is bővelkedik hasonló kőkörökkel. A napfordulók a közösség ünnepei voltak. Aradi Éva indológus tudós szerint a karácsony a hun népek összetartozásának ünnepe volt.
A fenyő illóolajánál fogva egy könnyen égő fafajta, melyből, ha máglyákat raktak hamar fényt tudott kibocsájtani.
Jankovics Marcell hívja fel a figyelmet arra, hogy halljuk végre ki a fenyő szavunkban rejtőző kódot:  fenyőfa = fény(l)ő fa.
Az ünnep legősibb megfogalmazása a földi életformák közül a növényi alak: a világfa szimbólum, melynek ágain ott ragyognak a csillagok. És melyik is az a fa, amelynek ágai ragyognak? A karácsonyfa. A magyar népmesék – a külföldi mesekatalógusok által is elismerten – a leggazdagabbak az égig érő fa motívumát illetően. A fához fűződő ősi kapcsolatunk bizonyítéka ez.
Állati szimbolikában megfogalmazva ezt a csillagok keltette ragyogást a csodaszarvas alakjában látjuk meg. Emberi alakban megfogalmazva pedig a csíksomlyói templom oltárán látható, fénytől övezett boldogasszony: Babba Mária juthat eszünkbe.

A karácsonyfa fényeit meggyújtva valójában egy őskori hitet élesztünk újjá. Kifejezzük szeretetünket nemcsak egymás iránt, hanem a nagyobb egység, a mindenség iránt is. Az idők során az egyház beolvasztotta és átformálta a maga szimbólikájára ezt a pogánynak vélt szokást. Érdekes azonban, hogy az éjféli mise virrasztásának szokása is erre a korábbi hagyományra épít azzal, hogy a közösség együtt várja a fény születését, azaz Jézus, a fényfiú születését. A téli napforduló kiemelt jelentőséggel bírt mindig is, hiszen nem közömbös számunkra, hogy éltetőnk, a Nap képes lesz-e megújulni.
Naprendszerünk központi csillaga fénnyel és meleggel áraszt el minket. Szükségünk van rá. A belőle áradó fény 8,3 perc alatt íveli át fénysebességgel azt a 150 millió kilométernyi távolságot, amíg hozzánk, a 3. bolygóhoz eljut.  A Naprendszer összes anyagának 99,8 %-át a Nap bírja magáénak!

Micsoda méretek!
Hol van ehhez képest egyetlen ember?
Megmondom, hogy hol!
Mi magunk is rendelkezünk fénnyel! Belső világosságunk, értelmünk az, amely mindezt a körülöttünk lévőt fel tudja fogni, hogy művészetet, vallást, tudomány teremtsen belőle.
Az ősi hagyomány és a modern tudás összeérni látszik. Egyre több példa, kutatási eredmény mutat rá, hogy az anyag, amely részecske tulajdonságán túl a fotonokra jellemző rezgést is produkálja, harmonikus kapcsolatban áll az emberi genommal, a DNS-sel:
Vladimir Poponin kutató apró, ún. foton fényrészecskéket mért egy vákuumcsőben. A fotonok a várt módon szóródtak. Aztán DNS mintát helyeztek a vákuumcsőbe, és ismét megmérték a fotonokat. Azt tapasztalták, hogy a fényrészecskék a DNS tengelye mentén rendeződtek el. Ezután, amikor eltávolították a DNS mintát, a fotonok a DNS formájának megfelelő elrendezésben maradtak annak ellenére, hogy nem volt már DNS jelen. Ezt nevezzük fantom DNS hatásnak.
Ron Sedgley a Berkley Egyetem kémia tanszékének vezetője kimutatta, hogy a DNS működésének elsődleges funkciója az, hogy fotonokat, fényt és rezgéshangokat vesz és továbbít. Miért is? Sejtaktiváláshoz, ami azt jelenti, hogy a DNS spirál stimuláló szálait körbevevő vízmolekulák felveszik a szeretet rezgésének energiáját, majd azokat a kvantumtérbe, a test fizikai anyagába küldik, ahol az megnyilvánul és lecsapódik.
Az anyai mosoly grammokban nem mérhető, de lám-lám mégis micsoda jelentőséggel ragyogja be a gyermeket ez a FÉNY és  VILÁGosság.
A tudomány a fizikai és spirituális világ között fennálló nagyon fontos rést mostanra már áthidalta. Érzelmeink közvetlenül befolyásolják DNS-ünk szerkezetét, amely közvetlenül alakítja a mindennapjainkban érzékelt világot.
Szeretetteljes fény ragyogja be mindannyiunk Karácsonyát!
BlogIca
2013. december 19.

About Orlik Ilona

Az értelmi és érzelmi megnyilvánulások harmonikus együttműködésére törekszem. Ennek okán tudásszomjam számtalan önfejlesztő képzésre vezérelt el, amelyeken tanárlelkülettel mindig a továbbadás reményében kebeleztem be az ismereteket. Ahol csak lehet, ott a mítoszt és a logoszt is előveszem tarsolyomból: - a Boldizsár Ildikótól tanult mesefoglalkozásaimon a teremtő lélek virágzó ösvényeire hívom hallgatóságom, míg - a természet törvényeit ismertető Biologika Új Medicina előadás az értelem sugárútjait tárja fel az érdeklődők előtt. Négynapos alapismereteket nyújtó tanfolyamaim kis létszámmal is indulnak, melyre örömmel veszem a jelentkezést! Vállalom továbbá Skype-on keresztül is az oktatást és a konzultációt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.